Az autonóm spiritualitás mítosza

 

Az ateizmus nagy korszaka a végéhez közelít. Ez a nagy korszak az úgynevezett „felvilágosodással indult, Nietzsche a 19.század második felében tudatosította, hogy „Isten halott”, a 20.század első felére lett egyeduralkodóvá az autonóm értelem mítosza, a racionalizmus, a vallás világmagyarázó szerepét átvevő tudományos világnézet, a modernitás alapvető mítoszai a haladás és az egyenlőség. Julius Evola így ír az irracionalizmus félreértése című cikkében:” Magának az értelemnek az ideálja, melyen keresztül az európai civilizáció egy része a klasszikus világból kiindulva civilizációját meghatározta, láthatóan a szekularizáció és a „humanizáció” eredménye, amely behatolt egy korábbi, lényege szerint spirituális ideálba, a tudás és a megvalósítás értelemfelettiségébe. A tradíció világában az értelem sohasem létezett önmagában. Eszköz, közvetítő, megközelítés volt.

Térforradalom

 

„A jobboldali gondolkodás a rend térbeli fogalmán áll, vagy bukik”

Világunkra leselkedő legsúlyosabb fenyegetés, a mindent elárasztó, mindenhova befurakodó Semmi centrumú posztmodern pestis, amely megbetegíti, kultúránk kereteket és alapokat adó funkcióját. „ A hasonlatot egy vonatkozásban pontosítani kell, hogy érzékletes képet kapjunk a posztmodern liberalizmus elveiről. Az egyszerre globalista és individualista elképzelés szerint az emberiség nagy hajóján a kabinok valójában nem a nemzetekre, hanem az egyénekre vannak szabva. Lényegében ez volt a liberalizmus történelmi hozzájárulása a nyugati civilizáció életformájához: a fedélzet politikai semlegesítése mellett, egyéni szabadságcellákat hozott létre, amelyek szép lassan felszámolták a politika, minden egyénfölötti normatív egységét.” Ez az idézet, valamint a kezdő idézet is Czopf Áron Térforradalom című könyvéből valók, amely könyv a hazai jobboldal, azon kiemelkedő szellemi teljesítményei közé tartozik, amelyekre a jelenkor politikai, média és közösségi média környezetében nem irányul, az értékükkel arányos figyelem. A térforradalom évszázadok óta tart. első szakasza az égtől való elszakadás, vagyis a szekularizáció, a szakrális tér „eltünése” volt, a következő a földtől való elszakadásé. „A hagyományos ember világképében, a világ tagolt, ugyanakkor egyetemes elv szerint rendezett testként jelent meg. A szent evilági megnyilatkozásai minden esetben megtörték a tér egyneműségét és különös jelentőséget kölcsönöztek egy-egy helynek. Az újkor egyik legfontosabb fejleménye, éppen ennek a térszemléletnek a megváltozása volt.”

Az értelem és a cél válsága

 „Jelenlegi „környezeti válságunk” nem egyszerűen egy kultúrán belüli krízis,
amelyekhez bizonyos elhibázott és káros gyakorlatok vezettek. Sokkal inkább
beszélhetünk magának a kultúrának a válságáról , kiváltképp akkor, ha a
kultúrát úgy fogjuk fel, mint azon feltételek gondozását és kultiválását(vö
cultus) amelyek ahhoz szükségesek, hogy az emberek a földön és egymással
való együttélésükben boldogulni tudjanak. Az a tény, hogy önként pusztítjuk és
semmibe vesszük a természetes élőhelyeket és a társadalmi kereteket, amelyek
lehetővé teszik életünket, és amelyektől nap mint nap függünk, a valódi emberi
önazonosság és hivatás alapvető zavaráról tanúskodik.”

Normális vagy. Néhány gondolat Máté Gábor könyvéről.

 

A korszellem része lett, s a pozitív elemek közé tartozik a traumával való szembenézés divatja, mind az egyének, mind akár társadalmi szinteken. Afelé teszünk lépéseket, amit Máté Gábor a Normális Vagy című könyvének a végén traumatudatos társadalomnak nevez, s amit kitűz elérendő célként. Máté Gábor a Kanadában élő orvos az egyik, a közelmúltban feltűnt „traumatudatosító profétáknak”, vagy akár nevezhetjük „traumaiparosoknak” is őket. Ezzel a kétféle fogalomhasználattal is, azért utalni szeretnénk a rengeteg pozitív hatás, tényező mellett bizonyos ambivalenciákra is.

Beszélgetés Czopf Áronnal a Térforradalom című könyvéről

 – Pilinszky azt írja, „Magyarországon Pécsre kell utazni, hogy

megtapasztaljuk mit jelent e szó »tér«.” Mit gondolsz – az, hogy

pécsi vagy, hogy ott nőttél fel, miben befolyásolta a térproblematika

iránti érdeklődésedet?

– Jó meglátás. Azt hiszem, a költői érzékenység ebben a kérdésben sem

hagyta cserben Pilinszky-t, mert a tér Pécsett valóban sajátos karakterrel

bír. Ezt a benyomást erősíti Mecsek déli lejtői, a város arculatát

leginkább meghatározó épületek – a Székesegyház és a Dzsámi –, de

erről győz meg a város tereinek jellegzetesen mediterrán, „piazzás”

jellege is. Lehetetlen, hogy mindez ne hasson valakire, aki ebben a

városban születik és nő fel.

A 21.századi antikommunizmus anakronizmusa

 

1989-ben a kommunizmus vereséget szenvedett, egyrészt az ideológiák modernitásért vívott háborújában,másrészt,mint a kapitalizmus lehetséges alternatívája, a liberalizmus é a kapitalizmus totális győzelmet arattak, a liberalizmus miután megnyerte az ideológiák háborúját,posztideológiává lett, a kapitalizmus pedig „pszeudotermészetté”,mintha máshogy nem is lehetne. Az utóbbi időben a hazai jobboldalon belül divat lett gúnyolódni Fukuyamán,mintha a liberális kapitalizmus a végét járná,mintha valami komoly alternatíva emelkedett volna fel az „ideológiák horizontján”,miközben ha jelentkezik is alternatíva,az is a rendszeren belülről,vagyis a kapitalizmuson belülről jön,a liberális kapitalizmus fokozatosan alakul át megfigyelési kapitalizmussá. Ha elfogadjuk Alexander Dugin az Eurázsiai Küldetés című könyvében kifejtett gondolatmenetét,melyben a liberalizmust a harmadik totalitarizmusként azonosítja,akkor ezt a folyamatot organikusnak tekinthetjük. Dugin a globalizáció „értelmét”a globalizált oligarchia uralmában látja, az antikommunizmus és az antifasizmust pedig fegyvereknek ezen oligarchia „kezében”amelyekkel meg tudják osztani antiliberális ellenfeleiket.

Néhány gondolat az identitáspolitikáról

 

Az identitáspolitika szükséges voltáról és annak gumicsont szerepéről. A jobboldali identitáspolitikát,annak szellemileg,ideológiailag,politikailag és metapolitikailag megalapozott,erre az alapra felépített,kidolgozott alkalmazását alapvető fontosságúnak tartjuk a hazai jobboldal jövőjének szempontjából. Mert látnunk kell,hogy jelenleg a jobboldal jelentős része csak „szellemi gumicsontokat” rágcsál,anakronisztikus „köldöknéző”módokon vívja identitásképző harcait. Természetesen ez nem az egész jobboldalra igaz,de nagyon sokszor az identitáspolitikai küzdelmek nem szolgálnak mást,mint megúszást,megúszását a valódi politikai küzdelemnek,és az emberek valódi problémáival való szembesülést. Erre egy példa a fogyatékosügy,amire szinte az egész jobboldal „vak”,ennek következtében az elmúlt évtizedekben a baloldal és a liberálisok sikeresen építhették fel saját a fogyatékosokat érintő identitáspolitikáikat,amiket aztán összekapcsoltak más,kisebbségi identitáspolitikákkal,mint például a homoszexuálisoké,s létrejött a progresszív identitáspolitikai csomag,amelyben sikeresen egy platformra hoztak teljesen különböző kérdéseket,mondván,minden esetben kisebbségi kérdésekről van szó. Az identitáspolitika legújabb hullámai külföldi „áruként” kerültek a magyar ideológiai „piacra”,progresszív verziói a BLM,az LMBTQ,de a konzervatív verziói is,mint az anti-LMBTQ,vagy a gender elmélet elutasítása,s ezek találkoztak a hazai,egy verzióval korábbi identitáspolitikákkal. 

Nincs Kapcsolat

 

Korunk egyik válságtünete a férfiasság hanyatlása,mások szerint eltűnése,ezzel a témával foglalkozik Philiph Zimbardo Nincs Kapcsolat című könyve is,amely magyar nyelven a Librinél jelent meg pár éve. Most nem egy könyvismertetőt írunk,de néha utalni fogunk erre a fontosnak gondolt műre. Válságtünet,de mi a válság? A hagyomány „szétfoszlása”,az orientációs pontok eltűnése,a létezés kiüresedése,a szellemi,morális és demográfiai hanyatlás. Egy premodern társadalomban férfinak lenni nem szerep,nem valami külső,elsajátítandó,a társadalom által rákényszerített életpálya,hanem öntermészetéből fakadó benső lényege. Zimbardo említi azt a hiányt amit a férfivá avatás törzsi szertartása jelenít meg,s ami a modern társadalmakból hiányzik. A nemiség a belső lényeg része,de azt tanulni kell,hogyan hozzuk összhangba vele személyiségünket,a férfiaknak sokkal inkább,mint a nőknek. De kiktől tanuljuk meg? Zimbardo szerint a férfiak eltünésének egyik fő oka a társadalmi méreteket öltött apahiány,ez vonatkozik a válás után a családból kiszoruló apákra,de vonatkoztatható az olyan családokra is amelyek nem válnak a válás intézményének áldozatává,de ahol az apa nincs igazán”jelen”. De szintén említi az okok között a férfi nevelők hiányát az óvodákban és az iskolákban, elsöprő többségbe kerültek a nők,ebből következően a felnövekvő fiúk ezekben az intézményekben sem találkoznak a férfias viselkedésmódokkal,de nemcsak arról van szó,hogy nem találkoznak,hanem arról amit egy másik könyv(Anyátlan Nemzedék) szerzői úgy fogalmaznak meg,hogy a modern társadalom „pszichésen kasztrálja” a fiúkat,vagyis az intézményekben,a szocializációs terekben,és általában véve a hétköznapi életben módszeresen kiiktatják,kiírtják a férfias viselkedési módokat,viszonyulásokat. Míg ez a folyamatot tekinthetjük indirekt jelenségnek,addig tagadhatatlan,hogy a modern nyugati társadalmakban jelentős teret nyertek a férfiellenes ideológiák is,a feminizmus szélsőséges formái,a családon belüli erőszak propaganda,amely nem azonos a családon belüli erőszak valódi problémájával,továbbá az olyan posztmodern elméletek,mint a gender vagy a queer elméletek.

Ember a romok között

 Evola az egyik legnívósabb jobboldali gondolkodó a 20.században, de a világtörténelemben is. a jobboldaliság, mint ideológia a 19 század óta fogalmazza meg magát,a modern,baloldali ,liberális ideológiákra reagálva. A jobboldal , vagy nevezhetjük konzervatív oldalnak,valamint ellenfele a progresszíó erőinek küzdelméből egyelőre a progresszíó került ki győztesen,a Nyugati civilizáció szellemi életét uralják,a sajtó,a média,a felsőoktatás,a kultúra területein egyaránt,ezért van az, hogy Sartre vagy Camus nevét ismerik,Evoláét,vagy Guénonét,vagy Schuonét alig.

Az új morál és a konzervatív kűldetés

 

Gareth Bale Wales válogtottjának csapatkapitánya,a csehek elleni világbajnoki selejtező mérkőzésen 21 márciusában lekönyökölte Ondrei Kudelát a cseh válogatott hátvédjét bosszúból,mert egy nem sokkal korábban játszott Glasgow Rangers-Slavia Praha Európa liga meccsen Kudela állitólag egy rasszista megjegyzést súgott a Rangers egyik néger játékosának fülébe,ezután elszabadultak az indulatok. A válogatott meccs előtt a walesi válogatott tagjai „piros lapot a rasszizmusnak” feliratú pólókban melegítve demonstrálták hogy ők a „Jóemberek fajához” tartoznak. A „Jóemberek” annak a globalizált pszeudó-vallásnak,vallás utáni valláspótléknak,és pszeudó-ideológiának,ideológia utáni ideológiapótléknak,és a modernitást beteljesítő és meg is haladó posztmodern identitáspolitikának a hívei,amely,minden látszat ellenére leváltotta a még,a modernitáshoz tartozó baloldaliságot és a liberalizmust. Bár ellenfeleik ezt a neoprogresszív woke hullámot gyakran azonosítják a baloldallal és/vagy a liberalizmussal de tévesen,ez már posztideológia,a munkásosztály már le van szarva,és a szólásszabadság is beáldozható a nagy cél, a PC safe space falanszter létrehozása érdekében.

Gondolatok a pedagógussztrájk kapcsán

 A pedagógusoknak igaza van. Mikor e sorok íródnak,három nappal vagyunk túl az október ötödikei sztrájkon és a hídfoglalással egybekötött hatalmas,több tízezer embert megmozgató demonstráción. Most az a kérdés, hogy vihetik győzelemig küzdelmüket?

Először azt vizsgáljuk meg, mely körülmények segítik,aztán aztán azt mik lehetnek a buktatók,melyek azok a rendszermechanizmusok amelyek ki szokták siklatni a hasonló társadalmi mozgalmakat,megmozdulásokat.

Zöld ellenforradalom

 

Középosztálybeli, középiskolások gyülekeznek a Deák téren, március 25.-e van, péntek,Friday for Future,amit az autista messiáspótlék Greta Thunberg indított útjára,természetesen megtámogatva,megmarketingelve,hogy a belvárosi,progresszív fiatalok is úgy érezhessék,csatlakoztak a zöld forradalomhoz. Ehhez a zöld forradalomhoz csatlakozik a Coca Cola is, mikor ráírja a műanyag palackjaira, hogy „hasznosíts újra”, így felszólító módban,tehát,a nagy,a Földet műanyag hulladékkal elárasztó,súlyosan vízpazarló kapitalista cég felszólít engem,az egyént,hogy oldjam meg azt a problémát,amit ő okoz,két lmbtq kampány között. A kettő azért tud komplementer működni, mert az úgynevezett zöld gondolat is része lett a neoprogresszív identitáspolitikai csomagnak mely halmazban az lmbtq, mellett található meg még az antirasszizmus,a fogyatékkal élők elfogadása, a szélsőséges tolerancia,lényegében mindig csak kisebbségek irányába,és a jóemberség is.

Válság

Az európai kultúra válságban van (?) Ez tapasztalat? Vagy csak egy évszázadok óta divatos narratíva? Vagy talán az örök progresszívoknak van igazuk, hogy a történelem nem más, mint folytonos menetelés egy csodálatosabb jövő felé? Ha valaki belehelyezkedik Michel Houellebecq bármelyik regényének világába, akkor átélheti, szinte megérintheti ezt a válságot, az emberi kapcsolatok,a szexualitás,a tradícióvesztés,vagy a transzhumán jövő kívánatossá válásának válságát. Ez „csak” irodalom? „csak” válságtudat? Alexander Dugin A Negyedik Politikai Eszme című könyvében a haladás eszmélyét,narratíváját,pontosabban fogalmazva az abszolutizált fejlődést,haladást kritizálja,azt a monoton (egyirányú) folyamathoz hasonlítja. Mint Az írja, a monoton folyamat problémája a géptanban jelent meg „megregulázása” a gőzgép létrehozásának egyik kihívása volt,a természetben és egy normálisan működő társadalomban nincs jelen. A haladás gondolata a modernitás egyik szellemi alapja, amely átitatta a politika,az ideológia, a művészetek,a gazdaság szféráit a Nyugat,és a globalizációnak köszönhetően a Föld minden társadalmában,de ha Duginnak igaza van,akkor ezek a társadalmak már nem normálisak

Bikini vagy burkini?

 

A Nyugat és az  iszlám háborújának egy újabb fejezete a „burkini csata”,ami főleg Franciaországban lángol fel időről-időre,melyben a két értékrend újra összecsap,melyben a nyugati a szekuláris,a vallástól meszabadult, a női meztelenséget,vagy majdnem meztelenséget önértékként, a haladás vívmányaként értelmező,és a vallásos,morális alapokon álló iszlám

Pszicho méreg

A Nyugat az elmúlt évszázadokban megfosztatott saját, önmaga lényegét meghatározó szellemi alapjaitól. A vallás, a hagyomány, a hierarchia helyét ,hogy az űrt kitöltsék átvette egy álszellemi, egymással összefüggő, egymásból táplálkozó eszmehálózat, amely vallásellenes,hagyományellenes,és hierarchiaellenes.  Ez nem csupán történelmi szükségszerűség volt,lezajlott egy összehangolt szellemi hadjárat,melynek végén megszületett a posztkeresztény Nyugat.(Természetesen tudjuk,hogy posztkerszténységről végső értelemben soha nem beszélhetünk).

Fordul a szél ?

A globalizáció új szakaszába lép,felmondatik a neoliberális konszenzus,véget ér a liberális évszázad,ezek Békés Márton Fordul A Szél című könyvének talán legfontosabb tételezései,melyeket a könyv megjelenése után kitört koronavírus járvány csak felerősíteni látszik. A könyv Békés Márton 2017 és 2019 között született írásait rendezi egységbe.

 Néhány gondolat  könyvajánló gyanánt.

                                   Háború és Háború,és a Történelem Vége-Vége

A szerző leszámol azzal a Nyugati illúzióval,hogy korunk a soha nem látott béke kora, a világháborúk ciklusa valóban véget ért,de eljött a „világpolgárháború”, a proxy háborúk korszaka.    

A nemzetvallás

 

Modern és posztmodern korunka szakrális vákuum kora , de legyenek bármennyire modernek,vagy posztmodernek is,az emberek jelentős része nem tud meglenni mítosz és kultusz nélkül,ezért ebben a vákuumban  létrehoznak maguknak (vagy létrehoznak nekik mások) pszeudomítoszokat és pszeudokultuszokat,kielégítve ez irányú igényeiket.

Ezekből a mítosz és kultuszpótlékokból pszeudovallások épülnek fel,mint például az „egészséges életmód vallás”, és variációi a „kineziológia vallás”, a homeopátia vallás”, a „természetgyógyászat vallás”,  és még sorolhatnánk számtalan variációt és ezek ötvözeteit is. 

Zöld Filozófia

A konzervatív Jobboldal egyik nagy ideológiai, politikai hibája, „bűne”, hogy számos területet, témát eleve feladott, átengedett a baloldalnak, vagy a liberálisoknak. Ilyenek például a hajléktalanok, a fogyatékossággal élők, vagy az ökológia ügyei.

Természetesen vannak konzervatívok, akik foglalkoznak ezekkel a témákkal, de nem tartoznak a konzervatív fősodor meghatározó „harcterei” közé.

Az egyik ilyen témával, az ökológiával , az ahhoz való konzervatív viszonnyal foglalkozik Roger Scruton Zöld Filozófia című könyve.

Néhány témakörének érintésével foglalkozunk kicsit a művel.

Korszakhatáron

Korszakhatáron, átmeneti korban élünk, a modernitás véget ért? Végéhez közeledik? Terjed, uralkodóvá válik a posztmodern.

A posztmodernt tekinthetjük a modernitás kiteljesedésének, vagy antitézisének is, akár mind a kettő igaz lehet. Az biztos, hogy a posztmodern megkérdőjelezi, kihívást intéz a hagyomány maradékai és a modern identitások ellen is.

A Negyedik Politikai Eszme

Niekisch, Hitler, Liberalizmus

Dugin az egyik fejezetben Ernst Niekisch és a nemzetiszocializmussal szembeni viszonyulását állítja példaként a ma embere, a ma, a liberalizmussal szembe szállni akaró embere számára, a mindent uraló liberalizmus vonatkozásában.

Niekisch Hitler és a nácizmus hatalomra jutását végzetszerűnek látta, mint ahogy ma sokan hasonlóan tekintenek a liberalizmus globális győzelmére, de ez nem akadályozta abban, hogy szembe szálljon vele.