Normális vagy. Néhány gondolat Máté Gábor könyvéről.

 

A korszellem része lett, s a pozitív elemek közé tartozik a traumával való szembenézés divatja, mind az egyének, mind akár társadalmi szinteken. Afelé teszünk lépéseket, amit Máté Gábor a Normális Vagy című könyvének a végén traumatudatos társadalomnak nevez, s amit kitűz elérendő célként. Máté Gábor a Kanadában élő orvos az egyik, a közelmúltban feltűnt „traumatudatosító profétáknak”, vagy akár nevezhetjük „traumaiparosoknak” is őket. Ezzel a kétféle fogalomhasználattal is, azért utalni szeretnénk a rengeteg pozitív hatás, tényező mellett bizonyos ambivalenciákra is.

Beszélgetés Czopf Áronnal a Térforradalom című könyvéről

 – Pilinszky azt írja, „Magyarországon Pécsre kell utazni, hogy

megtapasztaljuk mit jelent e szó »tér«.” Mit gondolsz – az, hogy

pécsi vagy, hogy ott nőttél fel, miben befolyásolta a térproblematika

iránti érdeklődésedet?

– Jó meglátás. Azt hiszem, a költői érzékenység ebben a kérdésben sem

hagyta cserben Pilinszky-t, mert a tér Pécsett valóban sajátos karakterrel

bír. Ezt a benyomást erősíti Mecsek déli lejtői, a város arculatát

leginkább meghatározó épületek – a Székesegyház és a Dzsámi –, de

erről győz meg a város tereinek jellegzetesen mediterrán, „piazzás”

jellege is. Lehetetlen, hogy mindez ne hasson valakire, aki ebben a

városban születik és nő fel.

A 21.századi antikommunizmus anakronizmusa

 

1989-ben a kommunizmus vereséget szenvedett, egyrészt az ideológiák modernitásért vívott háborújában,másrészt,mint a kapitalizmus lehetséges alternatívája, a liberalizmus é a kapitalizmus totális győzelmet arattak, a liberalizmus miután megnyerte az ideológiák háborúját,posztideológiává lett, a kapitalizmus pedig „pszeudotermészetté”,mintha máshogy nem is lehetne. Az utóbbi időben a hazai jobboldalon belül divat lett gúnyolódni Fukuyamán,mintha a liberális kapitalizmus a végét járná,mintha valami komoly alternatíva emelkedett volna fel az „ideológiák horizontján”,miközben ha jelentkezik is alternatíva,az is a rendszeren belülről,vagyis a kapitalizmuson belülről jön,a liberális kapitalizmus fokozatosan alakul át megfigyelési kapitalizmussá. Ha elfogadjuk Alexander Dugin az Eurázsiai Küldetés című könyvében kifejtett gondolatmenetét,melyben a liberalizmust a harmadik totalitarizmusként azonosítja,akkor ezt a folyamatot organikusnak tekinthetjük. Dugin a globalizáció „értelmét”a globalizált oligarchia uralmában látja, az antikommunizmus és az antifasizmust pedig fegyvereknek ezen oligarchia „kezében”amelyekkel meg tudják osztani antiliberális ellenfeleiket.

Néhány gondolat az identitáspolitikáról

 

Az identitáspolitika szükséges voltáról és annak gumicsont szerepéről. A jobboldali identitáspolitikát,annak szellemileg,ideológiailag,politikailag és metapolitikailag megalapozott,erre az alapra felépített,kidolgozott alkalmazását alapvető fontosságúnak tartjuk a hazai jobboldal jövőjének szempontjából. Mert látnunk kell,hogy jelenleg a jobboldal jelentős része csak „szellemi gumicsontokat” rágcsál,anakronisztikus „köldöknéző”módokon vívja identitásképző harcait. Természetesen ez nem az egész jobboldalra igaz,de nagyon sokszor az identitáspolitikai küzdelmek nem szolgálnak mást,mint megúszást,megúszását a valódi politikai küzdelemnek,és az emberek valódi problémáival való szembesülést. Erre egy példa a fogyatékosügy,amire szinte az egész jobboldal „vak”,ennek következtében az elmúlt évtizedekben a baloldal és a liberálisok sikeresen építhették fel saját a fogyatékosokat érintő identitáspolitikáikat,amiket aztán összekapcsoltak más,kisebbségi identitáspolitikákkal,mint például a homoszexuálisoké,s létrejött a progresszív identitáspolitikai csomag,amelyben sikeresen egy platformra hoztak teljesen különböző kérdéseket,mondván,minden esetben kisebbségi kérdésekről van szó. Az identitáspolitika legújabb hullámai külföldi „áruként” kerültek a magyar ideológiai „piacra”,progresszív verziói a BLM,az LMBTQ,de a konzervatív verziói is,mint az anti-LMBTQ,vagy a gender elmélet elutasítása,s ezek találkoztak a hazai,egy verzióval korábbi identitáspolitikákkal. 

Nincs Kapcsolat

 

Korunk egyik válságtünete a férfiasság hanyatlása,mások szerint eltűnése,ezzel a témával foglalkozik Philiph Zimbardo Nincs Kapcsolat című könyve is,amely magyar nyelven a Librinél jelent meg pár éve. Most nem egy könyvismertetőt írunk,de néha utalni fogunk erre a fontosnak gondolt műre. Válságtünet,de mi a válság? A hagyomány „szétfoszlása”,az orientációs pontok eltűnése,a létezés kiüresedése,a szellemi,morális és demográfiai hanyatlás. Egy premodern társadalomban férfinak lenni nem szerep,nem valami külső,elsajátítandó,a társadalom által rákényszerített életpálya,hanem öntermészetéből fakadó benső lényege. Zimbardo említi azt a hiányt amit a férfivá avatás törzsi szertartása jelenít meg,s ami a modern társadalmakból hiányzik. A nemiség a belső lényeg része,de azt tanulni kell,hogyan hozzuk összhangba vele személyiségünket,a férfiaknak sokkal inkább,mint a nőknek. De kiktől tanuljuk meg? Zimbardo szerint a férfiak eltünésének egyik fő oka a társadalmi méreteket öltött apahiány,ez vonatkozik a válás után a családból kiszoruló apákra,de vonatkoztatható az olyan családokra is amelyek nem válnak a válás intézményének áldozatává,de ahol az apa nincs igazán”jelen”. De szintén említi az okok között a férfi nevelők hiányát az óvodákban és az iskolákban, elsöprő többségbe kerültek a nők,ebből következően a felnövekvő fiúk ezekben az intézményekben sem találkoznak a férfias viselkedésmódokkal,de nemcsak arról van szó,hogy nem találkoznak,hanem arról amit egy másik könyv(Anyátlan Nemzedék) szerzői úgy fogalmaznak meg,hogy a modern társadalom „pszichésen kasztrálja” a fiúkat,vagyis az intézményekben,a szocializációs terekben,és általában véve a hétköznapi életben módszeresen kiiktatják,kiírtják a férfias viselkedési módokat,viszonyulásokat. Míg ez a folyamatot tekinthetjük indirekt jelenségnek,addig tagadhatatlan,hogy a modern nyugati társadalmakban jelentős teret nyertek a férfiellenes ideológiák is,a feminizmus szélsőséges formái,a családon belüli erőszak propaganda,amely nem azonos a családon belüli erőszak valódi problémájával,továbbá az olyan posztmodern elméletek,mint a gender vagy a queer elméletek.

Ember a romok között

 Evola az egyik legnívósabb jobboldali gondolkodó a 20.században, de a világtörténelemben is. a jobboldaliság, mint ideológia a 19 század óta fogalmazza meg magát,a modern,baloldali ,liberális ideológiákra reagálva. A jobboldal , vagy nevezhetjük konzervatív oldalnak,valamint ellenfele a progresszíó erőinek küzdelméből egyelőre a progresszíó került ki győztesen,a Nyugati civilizáció szellemi életét uralják,a sajtó,a média,a felsőoktatás,a kultúra területein egyaránt,ezért van az, hogy Sartre vagy Camus nevét ismerik,Evoláét,vagy Guénonét,vagy Schuonét alig.

Az új morál és a konzervatív kűldetés

 

Gareth Bale Wales válogtottjának csapatkapitánya,a csehek elleni világbajnoki selejtező mérkőzésen 21 márciusában lekönyökölte Ondrei Kudelát a cseh válogatott hátvédjét bosszúból,mert egy nem sokkal korábban játszott Glasgow Rangers-Slavia Praha Európa liga meccsen Kudela állitólag egy rasszista megjegyzést súgott a Rangers egyik néger játékosának fülébe,ezután elszabadultak az indulatok. A válogatott meccs előtt a walesi válogatott tagjai „piros lapot a rasszizmusnak” feliratú pólókban melegítve demonstrálták hogy ők a „Jóemberek fajához” tartoznak. A „Jóemberek” annak a globalizált pszeudó-vallásnak,vallás utáni valláspótléknak,és pszeudó-ideológiának,ideológia utáni ideológiapótléknak,és a modernitást beteljesítő és meg is haladó posztmodern identitáspolitikának a hívei,amely,minden látszat ellenére leváltotta a még,a modernitáshoz tartozó baloldaliságot és a liberalizmust. Bár ellenfeleik ezt a neoprogresszív woke hullámot gyakran azonosítják a baloldallal és/vagy a liberalizmussal de tévesen,ez már posztideológia,a munkásosztály már le van szarva,és a szólásszabadság is beáldozható a nagy cél, a PC safe space falanszter létrehozása érdekében.

Gondolatok a pedagógussztrájk kapcsán

 A pedagógusoknak igaza van. Mikor e sorok íródnak,három nappal vagyunk túl az október ötödikei sztrájkon és a hídfoglalással egybekötött hatalmas,több tízezer embert megmozgató demonstráción. Most az a kérdés, hogy vihetik győzelemig küzdelmüket?

Először azt vizsgáljuk meg, mely körülmények segítik,aztán aztán azt mik lehetnek a buktatók,melyek azok a rendszermechanizmusok amelyek ki szokták siklatni a hasonló társadalmi mozgalmakat,megmozdulásokat.

Zöld ellenforradalom

 

Középosztálybeli, középiskolások gyülekeznek a Deák téren, március 25.-e van, péntek,Friday for Future,amit az autista messiáspótlék Greta Thunberg indított útjára,természetesen megtámogatva,megmarketingelve,hogy a belvárosi,progresszív fiatalok is úgy érezhessék,csatlakoztak a zöld forradalomhoz. Ehhez a zöld forradalomhoz csatlakozik a Coca Cola is, mikor ráírja a műanyag palackjaira, hogy „hasznosíts újra”, így felszólító módban,tehát,a nagy,a Földet műanyag hulladékkal elárasztó,súlyosan vízpazarló kapitalista cég felszólít engem,az egyént,hogy oldjam meg azt a problémát,amit ő okoz,két lmbtq kampány között. A kettő azért tud komplementer működni, mert az úgynevezett zöld gondolat is része lett a neoprogresszív identitáspolitikai csomagnak mely halmazban az lmbtq, mellett található meg még az antirasszizmus,a fogyatékkal élők elfogadása, a szélsőséges tolerancia,lényegében mindig csak kisebbségek irányába,és a jóemberség is.