Valóságtagadók


Daniel Friberg A jobboldal visszatér című könyvében arról beszél, hogy a jobboldalnak az a nagy előnye a baloldallal szemben, hogy eszméi, javaslatai, problémafelvetései sokkal közelebb állnak az emberek mindennapi tapasztalataihoz, a valósághoz, mint a baloldali utópiák. Mindez még nem lesz elég a győzelemhez, de nagy mértékben megkönnyítheti azt. A baloldal alatt most nem csak a politikai baloldalt fogjuk érteni, hanem a modernizmus szinte egészét, pontosabban ideáinak szinte egészét.

A modernizmus mint „nyelv”

A „felvilágosodás” és az abból elburjánzó modernizmus leváltotta Európa középkorban megszületett egységes vallási, eszmei, kulturális „ideakészletét” és „nyelvét”, ezt már korábban előkészítették a reneszánsz és a protestantizmus, jelentős „töréseket” okozva.

A „nyelv” alatt valóságértelmezést értünk, azt, hogy bármennyire is az ellenkezőjét hirdetik, az olyan modern tudományok, mint a szociológia, vagy a pszichológia, nem a valóságot „írják  le”, hanem interpretálják azt, a saját „nyelvükre” fordítják azt le, és próbálnak alátámasztani egy idearendszert.

Egy olyan idearendszert ami leváltotta az egységes keresztény (katolikus) világnézetet, melynek talán legfontosabb alapjai, az Igazság, a Szépség, és a Jóság abszolút mivolta, a modernizmus megszülte a relativizmust, az egység helyett a „széttöredezett” világnézeteket, a pszeudo- vallásokat, mint például, az egyenlőség, a haladás, az „emberijogizmus”. Az „abszolút nyelvet” felváltotta a „relatív- nyelv”, mindent viszonyítás kérdésévé tettek, mindent megkérdőjeleztek, eljutva az emberi élet szentségének megkérdőjelezésének mélységes bugyráig.

Európa felszámolta saját szellemi alapjait, a ma tapasztalható fizikai hanyatlás a szellem megbetegedésének tünete, és a modernizmus feloldási folyamata odáig fejlődött, hogy önmagát is elkezdte már felszámolni a posztmodern által.

Valóságtagadó Utópia

A modernizmus „nagy utópiája” az Isten nélküli homogén (egyenlő, minőségnélküli) világ, amely halad önmaga megvalósulása felé, az intellektuális nomádok (Spengler), a valóságtagadó tudományok, a politika, és a metapolitika erőinek segítségével. Mikor valóságtagadó tudományokról beszélünk, akkor például a szociológiára gondolunk, amely eszméivel, módszereivel alátámasztja, azt a modernista hitrendszert, amely tagadja bármiféle minőségi különbség létét a nemek, a kultúrák, vagy az egyének között, s ebből következően bármiféle hierarchia létét is.

A valóságtagadó ideológiák legújabb generációjához tartozik a gender – ideológia, amely már nem a nemek közötti egyenlőséget hangsúlyozza, hanem megkérdőjelezi a nemek valódiságát, vagy legalábbis azok társadalmi, történelmi, konstrukciós mivoltát hirdeti.

A minőség és a hierarchiatagadás eredménye a Nyugat társadalmaiban, hangsúlyozottan az egyetemi szférákban elterjedt fehér etno-mazochizmus, a permanens bocsánatkérés „kultúrája”, az önmagunk lealázása, a hisztérikus reakciók, melyek azokat a megnyilvánulásokat kísérik, melyek utalnak (akárcsak indirekt módon is) a fehér kulturális, civilizációs teljesítmények magasabb rendű voltára.

Valóságtagadó politikák

A modern valóságtagadó, átértelmező idearendszerre épülnek, annak a „leszivárgásai” a megvalósítás szintjeire a valóságtagadó szociál,- és kisebbségpolitikák, amikben mindig a többség a rossz, az elnyomó, a kirekesztő, az előítéletes, a kisebbség pedig a deprivált, elnyomott, a kirekesztett, tehát, ha a többség megváltozik, „megjavul”, az tekinthető fejlődésnek, a kisebbségeknek nem kell változniuk, mert ők eleve „jók” (ez a jóság kisebbség mivoltukból ered). A valóságtagadó szociál-, és kisebbségpolitika néhány példája: - integráció: etnikai kisebbségek ,fogyatékossággal élők erőltetett integrálása, a különbségek tagadása, figyelmen kívül hagyása, ennek része a nyelv átalakítása is, a dolgokat, ha máshogy nevezzük, még a valóság is megváltozik, ez ezen hitrendszer egyik alapja (ez a PC valóság).

Visszatérve Friberg felvetéséhez, az elmúlt években Európaszerte tapasztalható jobbratolódás értelmezhető úgy is, mint az a folyamat, mely során az európai emberek egyre nagyobb hányada tagadja meg a kultúrmarxista baloldal valóságtagadó hitrendszerét és politikáit.

Ezen folyamat végkifejletig vitele az esély Európa  életben maradására, a liberalizmusnak, a multikulturalizmusnak, a kultúrmarxizmusnak, a PC-nek oda kell kerülnie, ahova való, a történelem és az ideológiák szemétdombjára.

Guelf