A Nyugat az elmúlt évszázadokban megfosztatott saját, önmaga lényegét meghatározó szellemi alapjaitól. A vallás, a hagyomány, a hierarchia helyét ,hogy az űrt kitöltsék átvette egy álszellemi, egymással összefüggő, egymásból táplálkozó eszmehálózat, amely vallásellenes,hagyományellenes,és hierarchiaellenes. Ez nem csupán történelmi szükségszerűség volt,lezajlott egy összehangolt szellemi hadjárat,melynek végén megszületett a posztkeresztény Nyugat.(Természetesen tudjuk,hogy posztkerszténységről végső értelemben soha nem beszélhetünk).
A modernizmus és a posztmodern tagadja az Igazság mint abszolútum voltát,ezért van „szüksége” arra az eszmehálózatra,amely a művészet,tudományos,politikai szférákat is áthatja,uralja és amelynek részei egymásra támaszkodnak,egymást alapozzák meg,együtt alkotják a modern,majd posztmodern hegemóniát. Ezen eszmehálózat egyik meghatározó tagja a pszichológia. A pszichológia a modern kor egyik”nyelvévé” vált,ezen a „nyelven”beszél a tömegember,a tudomány,és ma már a vallás számos képviselője is. A pszichológia a tömegember egyik valláspótléka,egyes pszichológusok a papok,tanítók funkcióját töltik be,ők modern kor gurui.Vannak olyanok a „guruk” és a „tanítványok” között is akik a pszichológiát keverik,vegyítik a buddhizmussal,amely a tradicionális vallások közül erre a legalkalmasabb ,mert a „keleti bölcsesség”időröl-idöre divatba jön nyugaton. A divat a hagyomány ellentéte,a divat- vallás meghamisítás,lealacsonyítás,antitradició,s ez találkozott ,vegyült az antitradicionális pszichológiával,és megszületett a tömegember új világnézete. A pszichológia miután legyőzte a kereszténységet,részben feladta ellenséges viszonyulását ,és már helyet is biztosít számára,mint a lelki, emocionális szükségletek kielégítője(például a maslowi szukséglet hierarchiában. De hasonlóan a „pszicho-buddhizmushoz”,az ilyen „kiherélt”kereszténységnek sincs sok köze az eredetihez, a valódihoz. A modernizmus győzelme a kereszténység felett, nem csak azt jelenti,hogy a tömegember elszakadt a keresztény világnézettől,hanem azt is,hogy az egyházak önmagukat „fertőzték” meg modernizmussal.
A pszichológia tehát,mint írtuk valláspótlék,a modern világnézet,világértelmezés egyik (ál)szellemi alapja,a modern világ egyik „nyelve”,nemcsak,mint tudomány,hanem abban a formában is,mint a hétköznapi életet uraló primitív pszichologizálás,ami a modernizmus nevű „fertőzés” egyik jellemző „tünete”.
Az antropológiai forradalom számára nincs megállás,a posztmodernben már a pszichológia is retrográddá lesz, a fejlődéslélektan,a nemi azonosulás fontosságának hangsúlyozása kisgyermekkorban például, a forradalom ellenségévé teszi, a korábbi élcsapatot.
Guelf
