Modern és posztmodern korunka szakrális vákuum kora , de legyenek bármennyire modernek,vagy posztmodernek is,az emberek jelentős része nem tud meglenni mítosz és kultusz nélkül,ezért ebben a vákuumban létrehoznak maguknak (vagy létrehoznak nekik mások) pszeudomítoszokat és pszeudokultuszokat,kielégítve ez irányú igényeiket.
Ezekből a mítosz és kultuszpótlékokból pszeudovallások épülnek fel,mint például az „egészséges életmód vallás”, és variációi a „kineziológia vallás”, a homeopátia vallás”, a „természetgyógyászat vallás”, és még sorolhatnánk számtalan variációt és ezek ötvözeteit is.
S ez még csak egy terület,az élet minden más szféráját is elárasztja a pszeudovallás dömping, mint a new age,a szcientológia, az agykontroll, vagy az újpogányság. Sokáig lehetne sorolni a példákat. S azt se felejtsük el, hogy nagyon sok ember számára a modern tudományok, az evolúció, a pszichológia,is ezt a funkciót tölti be.A továbbiakban a „nemzetvallás” nevű pszeudovallással, megszületésének okaival,azok pszichológiai,szociológiai,történelmi aspektusaival,néhány megnyilvánulási formájával, illetve a klasszikus nacionalizmussal való viszonyával kívánunk foglalkozni.
A „nemzetvallás” egy tipikus posztmodern jelenség. Egy, nem
egységes mítosz és kultuszrendszer,számos,sokszor egymással is variálódó,de
sokszor egymással szemben is álló „alrendszerből”
épül fel.
A „nemzetvallás” legfontosabb funkciója az, hogy egyfajta választ ad a posztmodern anómia,a társadalmat sújtó értékválság állapotára, identitást ad, értékrendszert, menekülési útvonalat, a „sivár jelen” elől, alternatív valóság lehetőségét.
A posztmodernitást úgy is meghatározhatjuk, mint az egységes világnézet hiányát, a szubkultúrák,az „alternatív valóságok” együttesét. Korunkban megszűntek, vagy ha nem is szűntek meg, de megkérdőjeleződtek a szilárd szellemi alapok, mind vallási, mind kulturális, mind társadalmi vonatkozásban, ezért a posztmodern társadalmak, így a miénk is „széttöredezett” társadalmakká váltak.
A „nemzetvallás” a rendszerváltás, és különösen az ezredforduló után megerősödő újnacionalista hullám egyik megnyilvánulási formája. Ennek a hullámnak a részei a nemzeti radikális szubkultúra tehát , a nemzeti rock, a különböző hagyományőrző szervezetek , politikai vetülete a jobbik fokozatos térnyerése volt,s meghatározó szerepet játszottak a robbanásszerű terjedésében a 2006 és 2009 között lezajlott utcai harcok is. Ebben az időszakban épült tehát ki a nemzeti radikális identitásipar.
A „nemzetvallás” olyan álszellemi irányzatok elegye, amelyek a nemzetnek, a magyarságnak szakrális jelentőséget, funkciót tulajdonít. A „nemzetvallás” egyrészt kialakított egy saját „mítosz és kultuszkészletet” , másrészt rákapcsolódik, valódi vallási hagyományokra is, az előbbire példák a különböző „sámán” és „táltos” szertartások, a tűzön járás, a fénylánc a téli napfordulókor, és ebbe a kategóriába tartoznak a Jézus párthus herceg,vagy egyenesen magyar volt,vagy a Pálos rendhez kapcsolódó mítoszok. Ez utóbbi példák már besorolhatók a vallási hagyományokra kapcsolódó, azokat , meghamisítók közé. Erre a rákapcsolódásra az egyik legjellemzőbb példa a Csíksomlyói búcsú esete.
A búcsú az elmúlt két és fél évtized során regionális jelentőségű katolikus eseményből „magyarságélményt” nyújtó tömegrendezvénnyé vált. Természetesen nem a hivatalos rendezvény célja, rendeltetése változott meg, hanem a résztvevők egy jelentős részének a várakozása, az „élmény elvárása”, tehát részvételének oka célja.Nagyos sok a nem katolikus résztvevő, de egyébként rengeteg katolikus számára is elsősorban nemzeti és nem katolikus esemény, ahol a világ magyarsága összesereglik, s mindez Erdélyben, ami a magyarság „mitikus földrajza” szerint az „igazi magyarság földje”. A nemzeti zarándoklat fejlődik, zarándokvonatok, zarándoklat az ezeréves határhoz, de vannak veszélyesebb tendenciák is, ezek közé tartoznak a búcsúra rátelepedni akaró újpogány elemek.
A „nemzetvallás” fontos alkotóelemei az antiszemitizmus, és a különböző összeesküvéselméletek. Az antiszemitizmus a valódi rendszerkritika pótszere a nemzeti radikális szubkultúrában, az összeesküvéselméletek pedig tökéletesen illeszkednek ahhoz a paranoid történelemszemlélethez, mely szerint a magyarságot a Kárpát-medencében való letelepedése óta ki akarják írtani innen, ezért összeesküdtek Európa, vagy a katolikus egyház, vagy a Habsburgok, vagy mind együtt. Ez az alternatív történelem alakul, fejlődik,új elemekkel bővül, a Haarp, a chemtrail, vagy éppen Putyin,mint Európa, és nem mellékesen a magyarság megmentője. De hogy kerül ide Putyin? Hát úgy, hogy „kimutatták” Putyin szkíta származását,s természetesen gonosz háttérhatalom erre rájött, s ezért támadják szegény Putyint.
A nemzeti radikalizmus keresztény, vagy máshogy fogalmazva a kereszténységre hivatkozó vonulata mellett volt, van egy erőteljesen keresztényellenes is. Az „ősvalláshoz” visszatérők, vagy a „szkíta keresztények”akik számára a hivatalos keresztény egyházak a „zsidókereszténység” képviselői, amely egyházak rá vannak erőszakolva a magyarságra. A nemzeti radikalizmus fénykorában az újpogány elemek beszüremkedése még a templomba járó hívők között is olyan erős volt, hogy a katolikus egyháznak körlevélben kellett megszólalnia 2009-ben.
Huntington, a Civilizációk Összecsapása című könyvében írja le azt az identitásépítő folyamatot, mely során a modernizáció „talajvesztett”,a korábbi évszázadok meghatározott keretei közül „kiesett” társadalmai, vagy akár egy társadalom bizonyos rétegei végigmennek, s amelynek lényege egy kulturális újjászületési hullám, a nemzeti radikalizmus a rendszerváltás után ezt az identitásépítő funkciót látta el az anómia által uralt, a posztmodern neoliberalizmus keretrendszereibe belezuhant magyar társadalomban. Identitásépítő funkciója miatt az újnacionalizmus tekinthető a klasszikus, 19. századi nacionalizmus folytatásának is.
A magyarság modern identitását a nacionalizmus teremtette meg, az irodalmi magyar nyelv, a térképészet, a nacionalista történelemszemlélet, az etnikai nemzetfogalom segítségével. Ez a nemzeti identitás „ bántatlan” maradt a szocializmus évtizedei alatt is, bár torzult, mint az a „jóléti sovinizmus” , az elszakított magyarságot elutasító jelenségéből is látható, de ma is, magukat antinacionalistának valló baloldaliak , liberálisok is a modern nacionalizmus által megteremtett modern magyar identitás alapján határozzák meg magukat magyarként.
Összefoglalásképpen tehát, a „nemzetvallás” posztmodern „széttöredezett” jelenség amely sokszor kapcsolódik más pszeudovallási jelenségekhez, funkciója identitásépítés, „menekülési útvonalak” biztosítása, „alternatív valóságok” teremtése. Fénykoruk a nemzeti radikális hullám csúcsán volt, de ma is jelen vannak, hatnak a különböző pszeudovallások, ez a jelenkori anómia mértékét figyelembe véve, akár természetesnek is tekinthető, természetesnek, de egyben károsnak is, a valódi szellemi alapok hiánya miatt. A jobboldalnak, a konzervativizmusnak valódi alternatívákat kell felmutatnia a posztmodern embertípusnak, nem csak egyszerűen ideológiát, hanem spirituális utakat, és fel kell lépni az álspirituális irányzatokkal szemben, még ha jó szándékúak is.
Guelf
