Hogyan viszonyuljunk az iszlámhoz?

Európában rohamosan nő a muszlim népesség száma, és a rossz európai demográfiai mutatók miatt az aránya is, az iszlám nemcsak Európában, más kontinenseken is egy terjedő, növekvő, hódító vallás, az iszlám radikális, néha velejéig barbár „arcai” egyre hangsúlyosabban nyilatkoznak meg, reakcióképpen Európa és világszerte erősödnek meg az iszlámellenes szervezetek, tendenciák.

Néhány jelenkori tény, tendencia, amelyeket felhasználva azon fogunk elmélkedni, néhány perc erejéig, hogy hogyan kellene viszonyulni a jobboldali szubkultúra tagjainak, és persze bizonyos értelemben a nyugati átlagembereknek is az iszlámhoz, az iszlám bevándorláshoz, hódításhoz.

Modern magyar identitás

A nacionalizmus, a nemzettudat a magyarság identitásának legmeghatározóbb „alkotórésze”. A korifeusok a magyarságot „örök idők” óta létező entitásként határozzák meg, mely entitás etnikai és kulturális közösséget alkot, és alkotott mindig is (itt természetesen a nacionalizmus korifeusairól van szó). A nacionalizmus modern ideológia, eredendően baloldali, a XX. század során (első felében) lett a jobboldali eszmerendszer része. A nacionalizmuskutatók a nemzettudat és a nacionalizmus „kapcsolatának” kétféle eredetét hirdetik, az egyik nézet képviselői szerint a nemzetek már a modern kor előtt is létező entitások voltak, és a modern korban ezek „szülték meg” a saját nacionalizmusukat.

Kellemetlen, de büszke ébredés - beszélgetés László Balázzsal

- Kezdjük egy aktuális kérdéssel, miért változtattatok nevet (Konzervatív Hallgatók Szövetségéről, Identitárius Egyetemisták szövetségére)?

Ha annyit mondanék, hogy egy év tapasztalata nyomán elvetettük a konzervativizmust és ideálisnak véltük az identitarizmust, azzal nem tudnám megfelelően bemutatni a név- és karakterváltoztatás lényegét. Ezért gondolatmenetemet egy rövid kitekintővel kezdeném.

 

  

Frontvonalak

Ezen írásunkban, azt fogjuk néhány témakör érintésével megvizsgálni, hogy hol húzódnak a „frontvonalak”, a bomlasztás, a felforgatás, az alászállítás, röviden a forradalom, és az ezeket elutasító, az ezekkel szembeszállni akaró ellenforradalmiság között, elsősorban hazánkra fókuszálva, de némi rátekintéssel az egész Nyugatra a jelenben. 

Először az ideológiai „frontvonalakra” teszünk egy rátekintő pillantást. A legalapvetőbb ellentét a jobboldaliság és a baloldaliság ellentéte.

Valóságátalakítás

Lucian Boia* a Nyugat Hanyatlása című könyvében azt írja, a jelenkori demokráciáknak olyan technikai lehetőségeik vannak állampolgáraik megfigyelésére, kontrollálására, irányítására, melyekről a múlt diktatúrái csak álmodtak. S, hogy ezeket a lehetőségeket kihasználják-e

Jacques Ellul** szerint a válasz nem lehet más, mint az igen, szerinte a szabadság és a technika összeegyeztethetetlenek egymással, ha feltalálnak valamit, azt mindenképp használni is fogják, ez, Ellul szerint a modern civilizáció egyik szabálya, ez alól az emberek kontrollálásával lehetővé tevő eszközök sem kivételek.

A káosz temploma

A Santa Barbara templomot 1912-ben építették a francia megszállás idején az asztúriai Llanerában Spanyolorszgban. A templom pusztulását nem a szélsőséges ateista republikánusok okozták akik templomokat pusztítottak el országszerte. A polgárháborút túlélték a falak, de korunk szellemi háborúját már nem. Ma csak a káosz templomaként emlegetik, ugyanis színes koponyákkal és meztelen nőkkel tarkított falai között már nem misét hallgatnak, hanem gördeszkáznak. Találó elnevezés. Ez a templom a liberális Európa szimbóluma. A szellemi és fizikai tér visszahódítása (reconquista) után Európát is újjá kell szentelni.

Néhány gondolat a migránsválság kapcsán

Először is a bevándorlás problémája nagyon nem most, ezzel a hullámmal kezdődött, hanem már évtizedekkel ezelőtt, ezen problémahalmaz összetevői, az iszlamizáció, a szociális rendszer „túlterhelése”, a nemi erőszak dzsihád, a „no go” zónák létrejötte az utóbbi években már a mainstream médiát is „elérte”.

A mostani áradat csak felerősítette a reakciókat, a félelmeket, például újra „lendületbe hozta” a Pegida mozgalmakat, amely mozgalmak azonban még a mostani inváziós hullám kezdete előtt alakultak, s már akkor is sikeresek voltak.   

Sound as a Pound

Az egyik legérdekesebb és legeredetibb politikai mozgalom, mely az utóbbi időben egyre népszerűbb Olaszországban, a CasaPound Italia (CPI). Attól függően, hogy mely aspektust emeljük ki, egyfelől a csoport tekinthető egy, a fiatalabb generációk számára „újracsomagolt” szélsőséges jobboldali mozgalomnak, másfelől azonban egyszerűen a szélsőbaloldalhoz húz „forradalmi” játékával, illetve azzal, hogy fenntartja a hagyományos baloldali értékek melletti kiállást, mint amilyen pl. a család és a közösség, illetve a nemzet védelme a féktelen globalizációs erők ellen.

A Jobboldal Visszatér - A Liberalizmus Alkonya

A kibontakozó, pán-európai Új Jobboldal magyarországi követőinek ideológiai iránytűként ajánljuk figyelmébe az Arktos kiadó gondozásában, magyar nyelven is megjelent Daniel Friberg: A jobboldal visszatér c. könyvét. Hasonlóan fontos eszmei alapmű a szintén Arktos gondozásában eddig még sajnos csak angol nyelven megjelent Markus Willinger: Generation Identity – Markus Willinger: Az identitás generáció – és Michael O’Meara: New Culture, New Right – azaz Michael O’Meara: Új kultúra, új jobboldal – című művek. Ajánlásunkkal egybekötve kívánunk sok szerencsét és kitartást tisztelt olvasóinknak a különböző ellenálló identitás-sejtek létrehozásához és az ideológiai tanuló- és olvasókörök megalapításához, melyek szellemi és utcai ellenállásunkat tudatossá, ideológiailag megalapozottá és célirányossá teszik; a jól megalapozott tudás, önmagunk képzése fegyvert ad kezünkbe az eljövendő szabadságharcokhoz! Jelen írásunkban kedvcsináló gyanánt Daniel Friberg: A jobboldal visszatér című könyvét ismertetjük.