Daniel
Friberg A jobboldal visszatér című könyvében arról beszél, hogy a jobboldalnak
az a nagy előnye a baloldallal szemben, hogy eszméi, javaslatai,
problémafelvetései sokkal közelebb állnak az emberek mindennapi
tapasztalataihoz, a valósághoz, mint a baloldali utópiák. Mindez még
nem lesz elég a győzelemhez, de nagy mértékben megkönnyítheti azt. A baloldal
alatt most nem csak a politikai baloldalt fogjuk érteni, hanem a modernizmus
szinte egészét, pontosabban ideáinak szinte egészét.
A Nyugat megújulhat, ha a szabadságot és a rendet az egyenlőség fölé helyezi – interjú az Ellenforradalmár-blog szerkesztőjével.
Rekonkviszta: Kezdésként mesélj egy kicsit a gyökereidről, hogyan kerültél kapcsolatba az ellenforradalmi ideológiákkal, mik voltak az első impulzusok, amelyek erre az „útra” vezettek?Colonel: Elöljáróban annyit mondanék, hogy az ellenforradalmiságra nem koherens világnézetként tekintek, hanem egy törekvésnek, értékválasztásnak, szellemi alapállásnak tartom.
Hogyan viszonyuljunk az iszlámhoz?
Európában rohamosan nő a muszlim
népesség száma, és a rossz európai demográfiai mutatók miatt az aránya is, az
iszlám nemcsak Európában, más kontinenseken is egy terjedő, növekvő, hódító
vallás, az iszlám radikális, néha velejéig barbár „arcai” egyre hangsúlyosabban
nyilatkoznak meg, reakcióképpen Európa és világszerte erősödnek meg az
iszlámellenes szervezetek, tendenciák.
Néhány jelenkori tény, tendencia,
amelyeket felhasználva azon fogunk elmélkedni, néhány perc erejéig, hogy hogyan
kellene viszonyulni a jobboldali szubkultúra tagjainak, és persze bizonyos
értelemben a nyugati átlagembereknek is az iszlámhoz, az iszlám bevándorláshoz,
hódításhoz.
Modern magyar identitás
A nacionalizmus, a nemzettudat a magyarság identitásának legmeghatározóbb „alkotórésze”. A korifeusok a
magyarságot „örök idők” óta létező entitásként határozzák meg, mely
entitás etnikai és kulturális közösséget alkot, és alkotott mindig is
(itt természetesen a nacionalizmus korifeusairól van szó). A nacionalizmus modern ideológia, eredendően baloldali, a XX. század során (első felében) lett a jobboldali eszmerendszer része. A nacionalizmuskutatók a
nemzettudat és a nacionalizmus „kapcsolatának” kétféle eredetét
hirdetik, az egyik nézet képviselői szerint a nemzetek már a modern kor
előtt is létező entitások voltak, és a modern korban ezek „szülték meg” a
saját nacionalizmusukat.
Kellemetlen, de büszke ébredés - beszélgetés László Balázzsal
- Kezdjük egy aktuális kérdéssel, miért változtattatok nevet (Konzervatív Hallgatók Szövetségéről, Identitárius Egyetemisták szövetségére)?
Ha annyit mondanék, hogy egy év tapasztalata nyomán elvetettük a konzervativizmust és ideálisnak véltük az identitarizmust, azzal nem tudnám megfelelően bemutatni a név- és karakterváltoztatás lényegét. Ezért gondolatmenetemet egy rövid kitekintővel kezdeném.
Frontvonalak
Ezen
írásunkban, azt fogjuk néhány témakör érintésével megvizsgálni, hogy hol
húzódnak a „frontvonalak”, a bomlasztás, a felforgatás, az alászállítás,
röviden a forradalom, és az ezeket elutasító, az ezekkel szembeszállni akaró ellenforradalmiság
között, elsősorban hazánkra fókuszálva, de némi rátekintéssel az egész Nyugatra
a jelenben.
Először az ideológiai „frontvonalakra” teszünk egy rátekintő pillantást. A legalapvetőbb ellentét a jobboldaliság és a baloldaliság ellentéte.
Először az ideológiai „frontvonalakra” teszünk egy rátekintő pillantást. A legalapvetőbb ellentét a jobboldaliság és a baloldaliság ellentéte.
Valóságátalakítás
Lucian Boia* a Nyugat Hanyatlása című könyvében azt írja, a jelenkori
demokráciáknak olyan technikai lehetőségeik vannak állampolgáraik
megfigyelésére, kontrollálására, irányítására, melyekről a múlt diktatúrái csak
álmodtak. S, hogy ezeket a lehetőségeket kihasználják-e
Jacques Ellul** szerint a válasz nem lehet más, mint az igen, szerinte a
szabadság és a technika összeegyeztethetetlenek egymással, ha feltalálnak
valamit, azt mindenképp használni is fogják, ez, Ellul szerint a modern
civilizáció egyik szabálya, ez alól az emberek kontrollálásával lehetővé tevő
eszközök sem kivételek.
A káosz temploma
A Santa Barbara templomot 1912-ben építették a francia megszállás idején az asztúriai Llanerában Spanyolorszgban. A templom pusztulását nem a szélsőséges ateista republikánusok okozták akik templomokat pusztítottak el országszerte. A polgárháborút túlélték a falak, de korunk szellemi háborúját már nem. Ma csak a káosz templomaként emlegetik, ugyanis színes koponyákkal és
meztelen nőkkel tarkított falai között már nem misét hallgatnak, hanem
gördeszkáznak. Találó elnevezés. Ez a templom a liberális Európa szimbóluma. A szellemi és fizikai tér visszahódítása (reconquista) után Európát is újjá kell szentelni.Néhány gondolat a migránsválság kapcsán
Először is a bevándorlás problémája nagyon nem most, ezzel a hullámmal kezdődött, hanem már évtizedekkel ezelőtt, ezen problémahalmaz összetevői, az iszlamizáció, a szociális rendszer „túlterhelése”, a nemi erőszak dzsihád, a „no go” zónák létrejötte az utóbbi években már a mainstream médiát is „elérte”.A mostani áradat csak felerősítette a reakciókat, a félelmeket, például újra „lendületbe hozta” a Pegida mozgalmakat, amely mozgalmak azonban még a mostani inváziós hullám kezdete előtt alakultak, s már akkor is sikeresek voltak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)





